12/12

Szerző: -
Nos, ez a nap is eltelt.

Nem igazán tudom a mai napot részletezni.

Takarítás, gyerekekre vigyázás, parkban sétálás.

Beteg lettem, fáradt vagyok, nincs erőm most ahhoz, hogy kifejtős posztot írjak.

Vasárnap ígérem hosszú összefoglalót írok!

Niki x

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Heti összefoglaló 2/2

Szerző: -
Nos, eltelt ismét egy hét.  Úgy érzem ez már sokkal gördülékenyebben ment, mint az előző. Sőt, úgy éreztem, mintha elrepült volna. Mintha pislogtam volna kettőt, és már vasárnap este lett volna. Szaladnak a napok, mindennap más, és mindennap van valami váratlan. Élvezem, hogy rengeteg új dolgot tapasztalok meg, és tanulok. Az egyetlen, ami nagyon nem tetszett a hétben, hogy eszméletlenül megfáztam. Vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy elkaptam a gyerekektől. Szerencsére Theo már szinte teljesen egészséges ismét, Hailey és én még szenvedünk egy kicsit.  De nézzük ezt a hetet összegezve:  Taliaéknál töltöttem pár órát hétfőn, amit nagyon élveztem, a lányoknak köszönhetően.  Kedd volt talán az egyik legrázósabb nap: Hailey üvöltve sírt, egyszerűen nem nem hallgatott senkire, és kezelhetetlen volt.  Megtudtam, hogy 18 napot egyedül leszek itthon, így lesz időm bejárni Londont és a környéket jobban.  Szerdán véget ért egy barátságom. Az utolsó olyan dolog, ami láncolt a régi
További információk

Októberi összefoglaló

Szerző: -
Ez volt az első hónap, amit teljesen kint töltöttem. Igaz, a felét egyedül töltöttem, hiszen a család Izraelben volt, de ettől függetlenül rengeteg élményem volt. Talán csak ebben a hónapban történt velem annyi minden, mint otthon egy fél év alatt.  Amire itt rájöttem, hogy muszáj bátornak lennem. Muszáj kezdeményeznem, és kilépnem a komfortzónámból. Itt nem arra gondolok, hogy random odamegyek az utcán emberekhez -attól függetlenül, hogy ezt megtettem-, hanem arra, hogy ha nem lettem volna ebben a hónapban bátor, talán nem is ismerném azokat az embereket, akikkel most már nap, mint nap beszélek. Rengeteg csodás embert ismertem meg, és eszméletlen élmény volt az egész.  Mindenki próbált a segítségemre lenni. Mivel a családom elutazott, az anyuka testvérei szinte kötelességüknek érezték, hogy foglalkozzanak velem. Rengeteget beszélgettünk, és nem telt el úgy nap, hogy ne írtak volna, vagy hívtak volna fel, hogy jól vagyok-e. Mivel már egy évvel ezelőtt megvették a jegyeket és
További információk